A pénteki demonstrációt - csakúgy, mint az 1963-asat - az amerikai főváros szívében, a Lincoln-emlékműnél tartották. Fő szónoka Al Sharpton tiszteletes - szintén polgárjogi aktivista - volt, de beszédet mondtak más politikusok és aktivisták is. Kamala Harris, a demokraták alelnökjelöltje videóüzenetet küldött. Az összegyűltek nemcsak Martin Luther Kingre és a fekete polgárjogi mozgalomra emlékeztek, hanem a nemrégiben rendőri erőszak következtében meghalt vagy megsebesült afroamerikaiakra is.
Al Sharpton úgy fogalmazott: "az álmodozót megölhettétek, de az álmot nem ölhetitek meg". Sharpton nehezményezte, hogy Abraham Lincoln elnök - miután 1863-ban aláírta a feketék egyenjogúsításáról szóló nyilatkozatot, és teljes jogú állampolgárságot, földet és egy ökröt ígért minden feketének, ha a polgárháborúban a déliek ellen harcolnak - nem tartotta be az ígéretét. "Soha nem kaptunk teljes jogú állampolgárságot" - állította Sharpton, hozzátéve, hogy kárpótlást sem kaptak a rabszolgasorsért.
Az elmúlt hónapokban történt, nem egy esetben halállal végződött rendőri erőszakra is utalva, Martin Luther King fia hangoztatta: "a történelem jelképes árnyékában gyűltünk össze, de ma mi is történelmet csinálunk". Felidézve, hogy május végén Minneapolisban az afroamerikai George Floyd úgy halt meg rendőri intézkedés közben, hogy az egyik rendőr a nyakára térdelt, az ifjabb Martin Luther King azt mondta: "térdelnek a demokrácia nyakán és nemzetünk nem élhet sokáig a szabadság levegője nélkül".
Felszólalt George Floyd testvére és a héten, szintén rendőri intézkedés közben a wisconsini Kenoshában hátba lőtt, de szerencsére életben maradt Jacob Blake apja is.
A beszédet mondók egy része rendőrségi és igazságügyi reformot szorgalmazott, többen összekapcsolták a fekete polgárjogi küzdelmet a homoszexuális közösségek jogaiért folytatott küzdelemmel, és majdnem mindenki hangsúlyozta a részvétel fontosságát a november 3-án tartandó elnökválasztáson.
